Két montecassinói ólompecsét restaurálása

Szent István a pannonhalmi kiváltságlevélben Szent Benedek itáliai apátságának, Montecassinónak szabadságát adományozta az első magyar monostornak. Ennek következtében az elmúlt ezer évben sokrétű kapcsolat alakult ki a két szerzetesközösség között, amelynek két fontos dokumentuma egy 1180-ban és egy 1212-ben kiállított oklevél. Az első, Péter cassinói apát okirata megörökítette Similis pannonhalmi apát egyik szerzetesének itáliai útját. Először Rómában járt, hogy ott III. Sándor pápa kiváltságlevelet állítson ki az itáliai és a magyar apátság jogközösségével kapcsolatban. Ezután látogatott el Cassino hegyére, hogy az ottani monostor kiváltságairól szóló okiratokat másoljon le. A montecassinói levéltárban kutató pannonhalmi követ pergamenre vetett néhány olyan csodát is, amely Szent Benedek és Szent Skolasztika sírjánál történt. A másik diploma Uros szentmártoni apát első itáliai útjához köthető. Ekkor a két monostor imaszövetséget kötött egymással: Adenulfus apát oklevelet bocsátott ki Uros és szerzetesközössége számára, amelyben kérte őket, hogy amint Cassinón minden évben Szent Pál megtérésének napján (január 25-én) ünnepi istentiszteletet tartanak a pannonhalmi szerzetesekért, ők is imádkozzanak a cassinóiakért. A két monostort egy szív, egy léleknek nevezte, amelyeket patrónusaik (Benedek és Márton) is összekötnek. Uros magával hozta az okiratot, a montecassinóiak pedig Necrologiumukba az adott napnál feljegyezték, hogy ezen a napon kell imádságaikban megemlékezniük pannonhalmi testvéreikről. Az imaszövetség révén immár 811 éve ezen a napon egymásért imádkozik a két közösség. A Pannonhalmi Főapátsági Levéltár két dokumentumának ólompecsétje néhány éve egy kiállítás során fertőződött. A bullákat laboratóriumi vizsgálatok után a Magyar Nemzeti Múzeum műhelyében Lukács Balázs restaurátorművész tisztította meg. A munkálatok költségeit részben az NKA biztosította.